Publikálva:
2010. január 05. 15:52
A tudomány médiastratégiájának kommunikációfilozófiai és tudományszociológiai vonatkozásairól rendez nyilvános szakmai vitát az MTA Filozófiai Bizottsága, az ELTE-MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoportja és a BME Visual Learning Lab munkacsoportja. A vita kiindulópontja Dr. Fábri György egyetemi docens The New Media Strategy of Science című tanulmánya, opponensei Hunyady György és Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagjai, valamint Simon Tamás, az origo.hu tudományos rovatvezetője. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk 2010. január 21-én 13.00 és 14.30 között, az MTA Székházának Képes Termében (Budapest, Roosevelt tér 9.)!
Publikálva:
2009. november 08. 14:22
A magyar tudománykommunikációs törekvések vajon mennyire vannak összhangban a világ irányadó tendenciáival? Úgy tűnik, meglehetősen.
Publikálva:
2009. november 07. 10:06
A tudományt ne csak/elsősorban a gazdasági-társadalmi hasznossága miatt kommunikáljuk! A tudomány ügyének tétje ennél jóval nagyobb és döntőbb jelentőségű a nyugati kultúra számára - vagyis azon kevesek/sokak (?) számára, akiknek fontos ez a kultúra.
Publikálva:
2008. szeptember 29. 16:11
Beszédes statisztikát közöl a Nature március 26-i száma, amikor az amerikai kábeltévék műsorrendjének összetételét vizsgálja. Eszerint öt óra műsorfolyamból több mint fél óra jut a választási kampányokra, az USA külpolitikájára, közel harminc perc pedig a bűnözésre. Az egészségügy cirka három, míg a tudomány és technológia alig egy percet kap a műsoridőből. A Pew Research Center közelmúltban nyilvánosságra hozott, The State of the News Media 2008 című felmérése szerint más médiumokban sem sokkal jobb a helyzet. A vizsgálatok szerint az óceán másik oldalán általános trendről van szó: az 1970-es évek közepén még 4-6% volt a tudományos hírek részesedése a teljes műsoridőből, 2001. szeptember 11 óta azonban 2% alá csökkent az arány.
Publikálva:
2008. szeptember 29. 16:01
Egy-egy tudományos eredményről beszámoló interjú után, időnként csak foghatjuk a fejünket. Hányszor megesik manapság, hogy a beszélgetés során épp a lényeg sikkad el, vagy rosszabb esetben álhír keletkezik, fényévnyi távolságra az eredeti mondanivalótól. Kinek a hibája mindez? Felkészületlen az újságíró? Vagy éppen a tudós alkalmatlan arra, hogy közérthetően és lényegre törően kommunikálja mondanivalóját? Egyáltalán kíváncsi-e a média és a politika a tudós szakmai meglátásaira? Milyen a köztük levő bizalom? Ossza meg velünk tapasztalatait!